Önismeret,Fájdalom..

“El kell viselni jellemünket, alaptermészetünket, melynek hibáin, önzésén, mohóságán tapasztalás és belátás nem változtatnak. El kell viselnünk, hogy vágyainknak nincs teljes visszhangja a világban. El kell viselni, hogy akiket szeretünk, nem szeretnek bennünket, vagy nem úgy szeretnek, ahogy mi reméljük. El kell viselni az árulást és a hűtlenséget, s ami a legnehezebb minden emberi feladat között, el kell viselni egy másik ember jellembeli vagy észbeli kiválóságát.”

/Márai Sándor/

Döntések

Egésznap egy számot hallgattam. ( chris brown-forever.. nem szeretem de mégis van egy emlék ami hozzá fűz). Tudom milyen az amikor az ember azért enged el vkit,h a másiknak jobb legyen.. igaz,itt a közös döntésen van a hangsúly..hisz 2 embernek van beleszólása ebbe az egészbe.Arra eszmélek sokszor,h sikerült mindent elfelejteni és bizakodóan tekintek a jövőre nézve.És így is van.. hisz nagyon sokan mellettem állnak és az is megmaradt nekem akivel eldöntöttük,h jobb 2 felé menni..Új fejezetek nyíltak folyamatosan az életemben.. de vhogy mindig bejött a képbe.Ami akkor nem ment az most se fog..Szép volt,jó volt,de nem ragadhatok le..Néha az az érzésem,h a sors úgy akarja,h kezdjünk mindent előről.De így sors meg úgy sors..nem fogom..Tudom milyen..és köszönöm szépen elég volt belőle.Várom azt a napot amikor egy csillag majd felragyog az égen.. És azt fogom arra a csillagra mondani,h az az enyém.. csak az enyém